A táplálkozási zavaroknak két alapvető típusa van: az anorexia nervosa, illetve a bulimia nervosa, de gyakran a kórképek nem izoláltak, hanem lehetnek átmenetiek is, sajátos, mindkét pszichés zavarból tartalmazó kórképpel, a tünetek pedig gyakran átfedéssel fordulnak elő. A táplálkozási zavarok jellegzetessége, hogy különböző okok lehetnek ugyan a kialakítóik, de mégis tulajdonképpen egy belső feszültség manifesztálódik. Jellemzően nagyrészt nőket érintenek, de férfiak is jelentős számban betegednek meg. Léteznek persze enyhébb zavarok is melyeknél kialakult a testkép zavar, de még nem tekinthető kifejlődött mentális betegségnek. Most ezek közül az anorexia nervosát vizsgáljuk meg részletesen.
1.A betegség.
Az anorexia nervosa, az étvágy idegi eredetű hiányát jelenti szó szerint fordítva (görög, latin jelentés). Alapja a testképzavar, a beteg kövérnek látja magát, és ezért éhezteti magát. Az ilyen betegek test-tömeg indexe jellemzően a normál érték alsóhatára alatt van legalább 2-3 egységgel, mire nagyon lassan kifejlődik a betegség. A beteg a környezetével szemben türelmetlen, ingerült, és dacos lesz. Nagyon kevés ételt vesz magához, és azok is jellemzően a népszerű diéták részei, vagy egyszerűen kalóriaszegények. Az anorexiások jellegzetes addikciói az ún. mérlegfüggőség, valamint a kényszeres kalóriaszámlálás. Gyakran kezdődik egy egyszerű fogyókúrával, ami környezeti hatásként alakul át pszichés zavarba, nem ritka, hogy a korábban túlsúlyos emberek normál súlyukat elérve hiába próbálnak normálisan étkezni, a fogyás gyakran nem áll meg, és ebben az időszakban alakul ki a tulajdonképpeni testkép zavar, amelynek hatására visszaáll a fogyókúrás étrendre, és onnantól van komoly esélye a kórképnek kialakulnia. Tehát a (gyerekkori)elhízás az egyik legkomolyabb rizikófaktor. A testalakra vonatkozó korideáltól is hasonló eséllyel kialakulhat normál testalkatú betegeknél, emiatt vannak kitéve a kockázatnak javarészt nők. Továbbá különböző családi okok állhatnak a háttérben, de valamely módon mindig kapcsolódik a környezet felé mutatott megfelelési kényszerhez, ami feloldhatatlan belső feszültséget okoz. Tipikus kísérő tünet a depresszió, agresszív viselkedés, elzárkózás a környezettől fizikailag és mentálisan, nőknél menstruáció elmaradása, férfiaknál libidócsökkenés. A hozzátartozókkal való közös étkezést elkezdi kényszeresen kerülni a beteg, emiatt ez gyakori konfliktusforrás. A betegnek nincsen betegségtudata, a környezet pedig gyakran nem is hiszi el ennek a betegségnek a létezését, és nem veszi komolyan a problémát. A betegség szövődményei okozta halálozás magas, a betegek 15-20 %-a belehal a kóros soványság okozta szövődményekbe. Halált okozhat szervi elégtelenség, a vér besűrűsödése következtében tüdőembóliát kap a beteg, a szív szerkezetileg átalakul, csökken a pumpafunkció, szívritmuszavar alakul ki.
2.A „pro ana” szubkultúra.
Az internet széleskörűvé válásával, mikor kialakultak az első kommentfórumok, nem sokkal rá megjelentek az úgynevezett pro ana oldalak. A pro ana, az anorexia segítésére utal az elnevezésben. Az anorexiásokat röviden „aná”-knak hívják, a bulimiásokat pedig „miá”-knak. A legkorábbi „pro ana” oldalak fórumközösségek voltak, melyekben összegyűltek az anorexiás betegek, általában olyanok, akiknél már diagnosztizálták a betegséget, ennek ellenére folytatni akarták a fogyást, és egymást segítő közösséggé alakulnak, és lelki támogatást nyújtanak az önéheztetés folytatásához. Jellemző versengés szokott lenni az úgynevezett „fastolás”, amikor a betegek a hirtelen önfogyasztásban versengenek, ilyenkor csak ásványvizet, feketekávét, vagy teát vesznek magukhoz. Az ilyen közösségek vezéralakjai többnyire diagnosztizált, és kórházban már kezelni próbált, már betegségtudattal rendelkező betegek, akik a frissen megbetegedő anorexiásokat szinte szakirodalmi pontossággal „avatják be” az anorexiások világába. Kihasználják a közvetlen környezettől való elszeparálódást, és a még tétovázó áldozatot besegítik az addikciós tünetekbe, versenyhelyzet alakul ki mérlegfüggőségből, és kalóriaszámlálásból is. Sorstársakat csinálnak belőlük, így képessé válnak egymást motiválni, az egyébként rendkívül erős akaratot, kitartást igénylő betegségben, hiszen egy alapvető ösztönt, az evés ösztönét írják felül akarattal. A történelemben is létezett már egyfajta anorexia szerű betegség, nem egy olyan történet van a katolikus egyháztörténelemben, ahol éhező szentek haltak bele az önéheztetésbe, mint az aszketizmus legfelső fokába. A közösség vonzóerejét az okozza, hogy általában a szülőkkel, környezettel összevesző tinédzserlányok kipanaszkodhatják magukat, és az amúgy jelenlevő szeretethiányt itt képesek kielégíteni. Az adott esetben más véleményen lévőt hamar kiközösítik, kitiltják. A testképzavar alapú betegség ellenére az anorexiás betegek egymást nem látják kövérnek, hanem kifejezetten képesek pozitívan motiválni egymást, és szeretetteljes odafigyeléssel, éppen ezért a proana szubkultúra terápiás szempontból a lehető legveszélyesebb. A betegeknél hónapok alatt elért fejlődés képes ezen fórumok, beszélgető oldalak hatására visszaesni, sőt, romlani.Ugyanakkor a betegséget kiváltó háttér okok megbeszélésében általában optimálisan látják, hogy a társaiknál mi vezetett a testkép zavarhoz, és próbálják egymás önértékelését erősíteni, de az újabb és újabb diétás módszerek, diéták ajánlását is hozzákapcsolják ezekhez. A szakemberek rendszeresen küzdenek az ilyen oldalak hatása ellen. Az internet szolgáltatók rendre letiltják ezeket az oldalakat, de mindig újabb és újabb jelenik meg, és általában ugyanazok a társaságok megtalálják egymást ismét, így a jól összeszokott körök, újra összeállnak, és sajnos gyakran életveszélyig segítik egymást, és nem ritkák egy-egy elhunyt tag halálhírének közlése sem.
3.Ana istennő kultusza.
A pszichózis súlyosbodásával sokan számolnak be hasadásszerű tünetekről, gyakran belső hangot hallanak, ami figyelmezteti őket a túl sok kalória bevitelre, a „bűnelkövetésre”, valamint a minden napos súlymérésre, ezt sokak önmagukban külön személyiségként élik meg, így különösen a női betegek szeretik megszemélyesítésként Ana istennőnek hívni. Ana istennő motiváló, támogató, folyamatosan duruzsol a fülekbe, akkor is ha csak még két szem rágót szeretne a beteg elrágni, mert minimál kalóriaértéket az is tartalmaz, ennélfogva Ana istennő először jóindulatúan motivál, hogy eltér a beteg a kitűzött céljától. Ana istennő ugyanígy ott van a reggeli mérlegre állásnál és elmondja a véleményét a fogyás üteméről, és minél többet fogy az ember, a fogyás lassulását annál inkább hízásként kezdi értelmezni. És ha a mérleg nem a kívánt fogyás mértékét mutatja, akkor a beteg egész napja el van rontva. A reggeli mérlegelés nem más, mint Ana istennőhöz való imádkozás, valóságos szertartás, egyben gyónás, és ítélethirdetés. Amikor a környezete észreveszi a fogyását, és egyre inkább evésre bíztatná a beteget, annál inkább elszeparálódik. Eluralkodik a depresszió, a folyamatos éhségtől ingerült, fáradékony, aluszékony lesz a beteg, a kötelességeit, a társas kapcsolatait elhanyagolja, egyre inkább befelé fordul, miközben Ana istennő hangja egyre jobban felerősödik. Ha netán az éhségroham erősebb lenne, és bekövetkezne egy falási roham, akkor krízist élnek meg, eluralkodik a bűntudat, és Ana istennő ilyenkor fenyeget, büntet, szidalmaz. Továbbá megjelenik az új ellenség is: az ételfóbia, különösen a magas kalóriatartalmú ételeket érinti, a zsíros húsokat, gyorsételeket, továbbá a csokoládét, az édességeket, és mindent, ami egészségtelennek van kikiáltva. A kialakult betegségnél az általános „deszocializáción” túl kifejezetten külsődleges szemlélet alakul ki, erőszeretettel kezdenek lenézni testesebb, kövérebb embereket, egyenesen undorodnak a látványuktól, és lekezelően bánnak velük. Gyakran kategorizálják az embereket kétféle csoportba: kövérek és soványak, és értelemszerűen a kövér a rossz, a sovány a jó, és e kettősség köré csoportosítanak mindent.
Honnan veszik a kitartásukat az önéheztetéshez? Kezdetben akarattal. Sok, és erős akarattal. Az anorexia nem a sikertelen emberek, hanem a kifejezetten intelligens és másokhoz viszonyítva a sikeres emberek „sportja”, ahol a hozott teljesítmény közben a környezettől érkező elvárás megnő. A céljaikat kemény kitartással elérőké. Kezdetben nem is éheznek igazán, amikor célt akarnak elérni. Aztán előlép az ételfóbia, és az elhízástól való félelem, ahogy egyre kevesebbet esznek, és a félelem megtízszerezi az akaratukat, és falási rohamok is az az utáni bűntudattól szépen lassan elmaradnak, és Ana istennő teljesen a maguk uralma alá vonja őket. A kezelésük során a legnehezebb rész a feltáplálásuk, mivel az elhízástól való félelem permanens, erős szorongást okoz, ami feloldhatatlan lesz, és agresszív kitörésekben, végsőkig menő tiltakozásba csap át, így a legtöbb beteg eljut a pszichózis következtében életveszélyes állapotba kerül, és nem marad más választás a kényszertápláláson kívül, hogy megmentsék az életét.
Irodalom:
https://www.psychologytoday.com/intl/conditions/anorexia-nervosa
https://www.psychologytoday.com/us/blog/when-your-adult-child-breaks-your-heart/201407/understanding-anorexia-nervosa
https://www.medicalnewstoday.com/articles/267432.php
https://psychcentral.com/eating-disorders/anorexia-nervosa-causes/
http://semmelweis.hu/klinikai-pszichologia/files/2017/02/T%C3%BAry-F-ev%C3%A9szavarok-.pdf
http://medukacio.hu/index.php/item/az-anorexia-nervosa-okozta-szervi-karosodasok-es-a-laborvizsgalatok-szerepe-i
https://www.origo.hu/tafelspicc/20130313-anorexia-bulimia-es-egyeb-eveszavarok.html
https://gerinces.hu/pszichologia/fajdalom-az-eveszavarokban-elso-resz-an...
További cikkek
