Nagyvárosban élő neurotikus, idegbeteg, szorongó vagyok. Mások elmondása szerint kedves, aranyos, mi több vicces és jó kedélyű nő, de ez nem változtat azon, hogy mindenből nagy ügyet csinálok és ráparázok. Durván.
Szóval, nálam kizárt az otthonszülés. Amúgy sem bírom a felhájpolt anyafétist, ezért találjunk valami velem kompatibilis verziót. Na, de mi az?
Két csík a teszten, mind a négyen, amit egymás után megcsináltam. Itt szülni kell, basszus. Kikerülhetetlen.
Megrendelem Ági szülésfelkészítő cédéjét. Nagy megvilágosodást várok tőle, de 20 perc után feladom. Idegesít a narrátor hangja, „túlanya”. Annyira csipkés és habos és édes, hogy rögtön érzem, ez nem a valóság, belefulladok a csoki szökőkútba. Nekem valami olyan kéne, hogy „ ne félj b@zd meg, sima liba lesz”. A cédét vizes frottír zoknis lábbal a sarokba rúgom.
A könyvtárban egy nőgyógyász tart előadást a szülésről. Mindent meg kell tennem, elmegyek. Nem találom a bejáratot, késve érkezem és nem ülök be a körbe. Antiszociálisan bujkálok egy könyvespolc mögött és fülelek. Orgazmus szülés közben? Ez meg miről beszél? A kismamák a kispapákkal érdeklődve, csillogó szemmel figyelnek. Nem a valóságban vagyok. Kizárt, hogy valaki elhiggye, amit ez a doki mond. Talán ő is minden orgazmust színlelt, mint Frank Drebin? Ezért nem tudja mit is beszél? Elhagyom a könyvtárat.
Hamarosan szülök, fel kell készítenem magam. Biztos, hogy a youtube-on akarok szüléseket nézni? Hát persze! Simán! Elborzadva nézem a videókat. Ez ennyire szar lesz? Jó, hát mikor a baba felsírt én is sírtam, de azt hiszem három és fél óra folyamatos szülés nézés elég volt.
Barátnőket nem akarok kérdezgetni. Még a végén, őszintén elmondják az igazságot és nekem annyi.
Nem maradt más, mint, hogy a kérdéseimmel a férjemet bombázzam a hátralévő 8 és fél hónapban, mert már csak ennyi van a szülésig. Neki nem kell szülni, tán csak kibírja ezt a kis áldozatot!?
S. Nagy Noémi
További cikkek
