Ha volna még időm

Ha volna még időm

Ha volna még időm
Annyi mindent mondanék Neked
Ha volna még időm
Annyi mindent megtennék Veled
De az időm véges, homokként pereg
Hamarosan örökre elveszítelek
Nem én akartam így
A kegyetlen Sors döntötte el
Az ezerszer feltett kérdésre, hogy miért
Csak a fájó némaság felel.
Az időm egyre csak telik, egyszer majd lejár
Rettegve várom a percet, mikor elragad a halál
Elragad majd Tőled és mindenki mástól
Nincs menedék, csak egy szürkülő fátyol
Elszakít a léttől, sötét börtönbe zár
Ahol naphosszat árva lelkem napfényedre vár
Te nem tudod, de csodát tettél velem
Reménnyel töltötted meg élettelen szívem
Harcolni akartam, küzdeni az utolsó percig
Már csak szörnyű táncomat járom napestig
Gyilkos versenyfutás, nyertes csak egy van
Te vagy a szüntelen remény minden napban
Ha mégis eljön majd a perc, amit úgy félek
Tudnod kell, hogy szívből szerettelek Téged
Ha már elmentem, ne sirass majd, kérlek
Annyi szerető sziv van, ami a helyembe léphet
Nem fog sokáig fájni, ha már nem leszek Veled
A meleg nyári szél elfújja majd az emlékemet
Árnyék leszek csupán, egy kedves arc a múltból
Az átkozott idő elmos majd engem rútul
De kísérlek majd utadon, bármerre is járj
Társ leszek a sötétben, hogy hazatalálj
Őrizlek és szeretlek, ahogy megadta az élet
Fény leszek égboltodon, elűzni az örök sötétet.