Aki még nem ismer, annak csak elől járóban annyit mondanék, hogy pályaelhagyó pedagógusból lettem kozmetikus. 16 éve reggeltől estig nőkkel… Azt hiszem, már ismerem őket. Beszélgetéseink a tyúkól problémáktól kezdve egészen az irodalomig, művészetekig terjednek. Még szerencse, hogy intelligens és művelt vagyok. Nnna.
Meglepődve tapasztaltam az elmúlt évek során, hogy a legnagyobb tabu nem a szex, a mentális probléma vagy párkapcsolati gubancok. Amiben a legnehezebben bontakoznak ki a nők az az anyasággal kapcsolatos ŐSZINTE megnyilvánulás. Az örömérzés mellett párhuzamosan jelentkezik a szégyen és a bűntudat. „ Jó anya vagyok?” , „ Úristen, nem gondoltam a gyerekemre! ”, „ Nincs kedvem a gyerekemhez, inkább sorozatot néznék/ szexelnék /nézném a plafont! „ „ Azt hittem, ha megszületik a gyerekem mindig boldog leszek.”- és így tovább…
Megadtam a kezdő lökést azzal, hogy elmondtam, néha annyira ideges vagyok a gyerekemtől, hogy legszívesebben belevágnék ököllel a falba és igenis volt úgy, hogy minden nap sírva keltem és azt mondtam, hogy nem bírok még egy napot azzal tölteni, hogy pelenkázok és etetek és úgy nézek ki, mint egy rakás szar.
Mikor ezt elmondtam sokan megnyíltak és elmondták ők miben bénák. Két mondat biztos elhangzott: „ bezzeg más anyukák azt írták a fórumon, hogy… „ , „ de én szeretem a gyerekem”.
Tudom miről beszélsz, ezért ????
Eldöntöttem készítek egy írás sorozatot terhességről, szülésről, gyereknevelésről. Nem mintha szakértő lennék, de kikívánkozik belőlem. Nem adok tanácsokat, csak elmondom én hogy bénáztam és még most is minden nap.
Távozz tőlem #bezzeganya! Az az érzésem, hogy ezek a nők egy kasztba tartoznak. Már messziről felismerem őket a hordozó kendőjükről és a mantráikról: pocaklakó, cicizés, fejlesztés, liberális nevelés. Tuti, hogy ezek a pofádba vágják, hogy a terhesség minden percét imádták, és erről bőségesen posztolnak mindenféle fórumon, miközben te folyamatosan hánytál, égett a gyomrod, aranyered volt és tiszta idegroncs lettél a 39. hét végére. A szülésük egy tavaszi lepkekergetés volt, epidurál és oxitocin nélkül, mert csak te vagy egy gyenge szar és az orvosod is egy sarlatán. A szoptatás... abban is csak te voltál béna és úgy öntötted bele a tápszert a gyerekbe, mint a mérget.
Én egyébként kívánok sok - sok otthon eltöltött évet a gyerekekkel. Versike tanulást meg tapsikolást. Valóban szép is az. Egy darabig. De amikor apa haza megy meló után jobb, ha felveszitek #bezzeganyukák a csipkebugyogót, mert apa tuti nem mondókázni akar majd. Talán. Egy darabig. Szép ez a #martiranyaság, de jó dolog a szex is, meg a döglés a tévé előtt. A #bezzeganya meg hadd mondja milyen csodálatos az élete.
Mackóölelés és világbéke!
S.Nagy Noémi