Régen a lépcsőházak és az utcákhoz tartozó terek tele voltak gyerekekkel. Minden családba legalább két apróság született. A hétköznapi csöndet gyerekzsivaj, sikongatás és boldog kacagás töltötte meg. Ma mit csinálnak sokan? Na mit? Hát kicsi kutyuskát vesznek. Egy üngyüm-büngyüm kis (vagy hatalmas) szőrpamacsot. Egyem a szívüket.
Na, de miért is van ez?
1. Skacok, nincs is annál „menőbb”, mint mikor kigyúrtan és melós göncben rózsaszín ruciba öltöztetett Csivava és Yorkshire terrier kutyikát sétáltatunk!
2. Csajok, nézzétek milyen szexi a párom a kis pink rucis kutyikánkkal!
3. Ha a kapcsolatunkban nem tudjuk megoldani egy kutyika nevelését, akkor mégis hogy tudnánk felnevelni egy gyereket?!
4. Ha a kapcsolatban problémát okoz megbeszélni, hogy ki, mikor vigye le a kutyikát sétálni, akkor mégis minek vagyunk még együtt?!
5. Ha arra sincs elég pénzünk, hogy a kutyikát elvigyük a kozmetikába és kaját, pórázt, ruhácskát, játékot, és még több játékot vegyünk neki, akkor mégis hogy lesz pénzünk egyáltalán babakocsikára?!
6. Úristen még nem akarok apa lenni, veszek inkább egy kutyikát neki, hadd élje ki rajta az anyai ösztöneit!
7. Hát nem igaz, hogy még mindig ennyire gyerekes, inkább veszek neki egy kutyikát, hátha lassan megérik az apaságra!
8. Annyit dolgozunk, nincs nekünk időnk gyerekre, inkább vegyünk egy kutyikát, vele sokkal kevesebb gond van!
9. Minek nekem kapcsolat meg házasság, ha éppenséggel lehet kutyikám is?!
10. Végezetül, hát ugye minek a gyerek, ha az a „gyerek” éppenséggel lehet KUTYA is?!
A kutyatartásnak továbbá van némi mellékhatása a közösségre nézve:
1. Ha véletlenül hanyatt vágódsz az egyik lépcsőfordulónál az egyszerű kabátod valami varázslat folytán egy szőrmekabáttá alakul, miután felállsz az esésből.
2. Nem szabad meglepődni, ha egy kis lakásból váratlanul kisétál egy Bernáthegyi, egy Berni pásztor és egy Dán Dog. (Abban a lakásban átjáró van Narniába és mindenki elfér, ez teljesen természetes.)
3. A gazdik azért nem szedik össze mindig a kutyikakikát, mert azt szeretnék, hogy szerencséd legyen.
4. Ha a hajnali órákban kukorékolásra ébredsz, az nem kakas, csak a szomszéd kutyikája vonyít.
5. Ha véletlen beszólsz a gazdinak, hogy miért nem pórázon sétáltatja a kutyikáját, akkor halott ember vagy.
6. Ha egy kutyika a bokádat harapja és véletlen belemersz emiatt rúgni, börtönbe kerülsz és még tetanusz szurit is kapsz mellé.
7. Ha azt mondja a gazdi, hogy az ő kutyikája BIZTOS nem harap, akkor mutassál be neki engem, akit négy évesen nyaki artérián harapott egy Skót juhász (Lassie hazatér horror változat).
Minden viccet félretéve nem szabad elfelejteni, hogy a „kutyika” tartás NEM játék.
Ma már a legtöbben tudjuk, hogy a kutya az ember legjobb barátja és a hűség megtestesítője. Sokan azonban elfelejtik, hogy a kutyatartás hatalmas felelősséggel jár és nagyon sok a felelőtlen gazdi (Tiszteletet a kivételnek). Külön tankönyvek szólnak a kutyatartás szabályairól és hogy, hogyan kell velük bánni. Ahogyan a gyermekeink, úgy a kutyáink is olyanok lesznek, amilyenné neveljük őket. A kutya felnéz ránk, tőlünk tanul, és ha nem foglalkozunk vele napi szinten, elkallódik, mint egy neveletlen gyermek.
Kedves kutyatartók próbáljátok betartani a szabályokat. Ha valaki csúnya szemmel néz a kutyátokra, vagy nem bízik meg benne, értsétek meg az ő álláspontját és ne akarjátok az ellentétes véleményeteket ráerőltetni. Lehet olyan élménye volt a kutyákkal, amit senki másnak nem kívánna soha.
Kedves nem kutyatartók, legyetek toleránsabbak a kutyatartókkal (vagy vegyetek macskát) és végül lehet, hogy vitatkozás nélküli, kellemes utcai séták várnak majd mindkét félre.
Fiatalok, ami pedig a legfontosabb, hogyha egy gyermek és egy kiskutya együtt nevelkedik, akkor egy örök barátság születik és a gyermekben igazi állatbaráti szeretet alakul ki.