Lassan negyedévszázados leszek. Szörnyű leírni és kimondani is. Közeledik a 25. születésnapom, ami hát valljuk be mégis csak egy vízválasztó. A női magazinokban is azt olvastam, hogy csomó minden van, amit a 20-as éveimben még megtehetek, de 30 évesen már lehet, hogy nem kellene. Vagy azért, mert nem illik, vagy azért, mert már nem tesz jót az egészségemnek. De így, hogy hamarosan felfelé kerekítjük a huszas éveim, muszáj eldöntenem, hogy hogyan élem tovább az életem.
Tehát bújom a magazinokat… Lapozgatok és lapozgatok…
- „A top 1234 zabkása recept”
- „Nehogy gyereket vállalj, mert beledöglesz!”
- „Így fogyj le 60 kilót 1 hét alatt”
És miután megtudom, hogy igazából 35 évnél úgy sem fogok tovább élni, mert minden, amit eszek és iszok 5 évvel rövidíti meg az életem EGYENKÉNT!, végre megjelenik a spirituális fénysugár: A HOROSZKÓP!
Azt írja, hogy ma aztán tényleg megvalósítom azt, amit régóta szeretnék. Hónapok óta érlelek egy gondolatot, és ha teszek érte, abból ma bizony valóság lehet. Ha fiatal vagyok – írja – nyílván a szerelemre vágyok, ha idősebb, akkor pénzre vagy önmegvalósításra. De mire is vágyok? Ja, igen! Mindegyikre. Ahogy elolvasom hirtelen motivált leszek, mély levegőt veszek és elindulok. Elindulok a pénz után, az önmegvalósítás után és természetesen megkergetem cupidót is, hogy lőjjön már nekem egy 190-es, szakállas, gazdag 30-ast.
De előtte még elolvasom a horoszkópom leírását, mert rég olvastam már, és az mindig olyan léleksimogató.
Azt írja temperamentumos vagyok. Igen! Csupa tűz és lendület. Igen! Nehezen tudok uralkodni a türelmetlenségemen. Igen! Ja, nem. Ez nem igaz. Szélsőséges alkat? Vaktában határoz? A vesztébe rohan? Miii? Ezek egyáltalán nem igazak rám. Na, de nem baj. Olvasom tovább. Ha egyszer áprilisban születtem, biztosan lesz a leírásban olyan, ami igaz lesz rám. Jó szervező vagyok, jó vezetői képességeim vannak. Na ez már jobban tetszik. Gyermekien naív? Dühkitörések? Önzés? – Hát ezeket már megint félregépelték. Már kezdem elveszíteni a hitet magamban, mikor egyszer csak azt olvasom, hogy becsületes. Igen! Az vagyok! Aztán újra rádöbbenek, hogy ez a horoszkóp mennyire igaz. Mert igen, tipikus kos vagyok, a türelmetlenséget, az önzést, a meggondolatlanságot és az óriási önbizalmat leszámítva. Mert igen, jó szervező vagyok és minden helyzetben becsületes.
Ahogy a végére érek, el is felejtem, hogy mit írt a napi horoszkópom, és, hogy mitől is lettem olyan motivált. Pedig tudom, hogy jó volt. Előveszem a magazinokat, de csak nem emlékszem, hogy melyikben olvastam. Nem baj, nyílván ugyanazt írja az összes. Ki is nyitom az elsőt, ami a kezembe kerül, mosolyogva kezdem olvasni: „Ma bármibe kezd, az kudarcra van ítélve. Ne akarjon mindent ön megoldani! Hagyja, hogy az élet sodorja! Jöjjön, aminek jönnie kell.”
Ja? Ok. Akkor főzök egy tejbegrízt, és nézem tovább az Agymenőket.
További cikkek
