Itt az április! Ha kinézünk az ablakon látjuk ahogy megindult az élet. A fák lassan virágba borulnak és a zöld levelek is előbukkannak a rügyek közül. A gáton sétálva egyre több sportolni vágyó futóval, görkorissal és biciklissel találkozok. Az arcokra mosoly ült és a vérünk felpezsdült.
Felpattantam hát én is a kétkerekűre és elkezdtem szelni az utakat. Minden nap 30 km a táv, már ezzel járok iskolába is, az én csotrogány biciklimmel. Azzal a biciklivel, amit még a nyolcadikos ballagásomra kaptam. Kicsit recseg, kicsit ropog, kicsit talán szalajt is (pont mind a gazdája) , de még mindig működik és csak néha hagy cserben. Utóbbi pedig valódi kaland. Hisz' nem sok alternatív lehetőség van olyankor a hazajutásra a szomszéd városból.
Szépen lassan mindannyian kibújunk a csigaházunkból. Innen jött az ötlet, hogy merüljünk el kicsit az adott témában. Mindig rohanunk, dolgozunk, tanulunk és lassan tényleg semmi szabadidőnk nincs. Én minden nap éjszaka fekszek le és hajnalban kelek. Egy anyánál még "rosszabb" a helyzet. Jobb esetben olyan a hobbid, amit be tudsz iktatni az életedbe. Rosszabb esetben pedig élvezed ha van rá lehetőséged.
Viszont abban mindannyian egyetértünk, hogy szükségünk van ezekre a pillanatokra, arra a bizonyos "énidőre". Amikor csak magunk vagyunk, a gondolatainkkal és kis kialakult belső világunkkal.
Lesz itt minden ebben a hónapban! Hisz' kifejezetten színes a társaság, ha a cikkírókról van szó.
Dóri majd mesél nektek arról, hogy milyen is egy motoros nő élete. Ugye? Máris kialakult a véleményed, pedig lehet nincs is mögötte annyi, mint gondolnád. Mert egy hobbi a saját örömünkről szól és nem másokról.
Hobbi? Komolyan kiadtam ezt a feladatot egy édesanyának? Szerintem először arra gondolt, hogy nem vagyok normális. Van egyáltalán ideje egy kétgyerekes anyának bármilyen hobbira?
Vannak nálunk kifejezetten művészi beállítottságú írók is. Kíváncsian várom, vajon milyen világba varázsolnak el ők minket. Milyen hobbijuk lehet?
Na és a srácok! Szokatlan és ritka, hogy a férfiak írnak. Mi mégis több férfi íróval is büszkélkedhetünk.
Dani rengeteg csodálatos filmkritikát írt már a magazinnak és az olvasóinak. Az egyik legjobb cikkíró. Szinte minden filmkritikus eredeti nyelven nézi a filmeket, vajon ő is? Hamarosan kiderül!
Végre titeket is bevonhatunk és egyre aktívabbak vagytok. Miután sikerült összehozni egy interjút egy fotóssal eljutottam hozzátok is. Egy héten át faggattam embereket, hogy mit is adott nekik egy fotózás. Így büszkén mesélem el, hogy az első vendégcikkünk is megjelenik.
Én pedig itt ragadnám meg az alkalmat, hogy megköszönjük, hogy egyre többen vagyunk. Fáradhatatlanul dolgozunk azon, hogy az oldal színes legyen és megtöltsük tartalommal. Az pedig, hogy egyre több emberhez jutunk el és egyre többen követnek minket csodálatos érzés!
Hálásak vagyunk nektek, mert nélkületek nem sikerülhetne ez az egész!