Bezzeg régen, ami nem működött megjavították! Ma mivan? Ma, ami tönkrement azt kidobják!
Bezzeg, az öregek, ha párt választottak, akkor az egy életre szólt!
Bezzeg, mikor megismerkedtünk azt mondtad örökre szól!
Bezzeg, a Mártáék megoldották, akkor mi miért nem?
Biztos vagyok benne, hogy megcsaltál azzal a szerencsétlennel!
Biztos van valaki, aki telebeszélte a fejedet!
...és így tovább!
Nem tudok szó nélkül elmenni a mai modern világ beteges másra mutogatása mellett! Mindig a másik a hibás! Mi sosem rontunk el semmit! Mi hibátlanok vagyunk! Hát persze....
Egyszer voltam egy előadáson, ahol megkérdezték, kit tekintünk felnőttnek? A válaszok érdekesek voltak. Volt, aki szerint a 18. életév jelenti azt, volt aki szerint az a felnőtt, aki levált a szüleiről, és volt aki szerint csak az nő fel, aki elvesztette a szüleit. Szerintem ez kicsit más. Én magamra pl. már felnőttként tekintek. Ennek pedig azaz oka, hogy véleményem szerint az a felnőtt, aki felelősséget vállal a tetteiért, a szavaiért és a viselkedéséért is. Magyarán, ma nagyon kevesen felnőttek ebben a világban! Mert könnyebb! Könnyebb másra mutogatni, nem belátni a hibáinkat, nem belátni, hogy valamit elrontottunk.
Ezeknek az embereknek pedig van egy üzenetem! Máshogy nem megy! Sehogy máshogy nem lehet tovább lépni, és hátra hagyni a múltat. Csak úgy sikerülhet ha leülsz, átrágod azt, és belátod a hibáid. Hangosan kimondod, hogy te is elrontottad! Te sem úgy viselkedtél, ahogy kellett volna! Te sem tettél meg mindent! Együtt rontottátok el!
Ha pedig beláttad a hibáidat, akkor meg kell tanulnod megbocsátani magadnak, majd mindenkinek , aki fájdalmat okozott neked! Ha ezt elsajátítottad, akkor nőttél fel, akkor szakadtál le, akkor nem függsz másoktól, akkor értél meg a valódi nagybetűs életre. Ez az első lépés, hogy belátod nem vagy hibátlan, és nem másokra mutogatsz.
Az internet pedig még nagyobb teret adott ennek! Egy jól kiválasztott outfit, egy jól kommentált poszt, egy jól kiválasztott kiposztolt dal, egy éves emlék újra megosztása, egy messenger napi képe. Mindenbe el lehet rejteni valamit, amivel a másikon ölhetünk egyet! Amivel a másik lelkébe taposhatunk, amibe többet gondolunk. Honnan tudom? Én is csináltam!... és amikor erről leszoktam, akkor értettem meg mennyire éretlen voltam! Akkor értettem meg, hogy ez az én személyiségemet is roncsolja és magamból kiindulva, a más emberek posztjaiban, képeiben is keresem a mögöttes negatív üzeneteket és azt, hogy kinek is szólhat. Holott lehet senkinek! Ez pedig kegyetlen energiatemető.
Egyetlen tanácsom van! Lépj tovább, akarj tovább lépni. Ne érdeklődj minden nap utána, ne böngészd a posztjait, ne keress miérteket, ne keress bűnbakot! Ha valami véget ért az életben, annak oka van! Ha nem javítottátok meg, akkor javíthatatlan volt ebben a világban. Mert ebben a világban már létezik a szabad akarat, kisebb a nyomás. Ebben a világban már az emberek mernek boldogok lenni! ...és mi ebben a világban élünk, nem abban, amiben az előző generációk. Ez a másik, amit el kell fogadni.
...és ha elfogadtad, amit az élettől kaptál és fel is dolgoztad azt, akkor megtalálod a boldogságot. De valódi boldogság csak felnőtt fejjel vár! Akarj felnőni! Akard a boldogságot!
További cikkek
