Zsákutca.
Hátraarc!
Ugye Te is látod, hogy vége az útnak?
Igen tudom, hogy itt egy fal, amit megpróbálhatsz lebontani abban a reményben, hogy az út folytatódik a túloldalon.
De megsúgom: Ott már nincsen semmi.
Mind hoztunk már rossz döntéseket, kergettünk olyan célt, amit nem tudtunk elérni és futottunk olyasvalaki után, akit sosem értünk utol. Ezek életünk zsákutcái.
Nem vagyunk hajlandóak észrevenni azt, ha esetleg nem jó irányba tartunk. Még akkor sem, ha egy hatalmas fal húzódik előttünk, amit sem átugrani, sem kikerülni nem tudunk. Csak állunk ott, értetlenül fixírozva a falat. Látjuk, hogy vége van az útnak, mégsem értjük, miért nem folytatódik.
Arra még nem gondoltál, hogy az élet talán így próbál terelgetni minket? Mi persze csak megyünk előre elszántan, az érzéseinkre hagyatkozva, elnyomva az észérveket.
Van amikor annyira fontos az adott személy vagy cél elérése, hogy saját magunkat háttérbe szorítva törekszünk a továbbjutásra. Nem foglalkozunk mással, csak a cél elérésére koncentrálunk. Na, pont ilyenkor történik az, hogy elkerüli a figyelmünket valami, ami biztos jele annak, hogy bizony nem jó felé tartunk.
De ha jól belegondolsz, rájössz: Egészen kezdetektől ott volt az a bizonyos tábla.
Ha az előbbiekben kicsit is magadra ismertél, itt az ideje megfordulnod, különben még jó ideig ott fogsz ácsorogni a falat bámulva.
Keress egy másik utcát és ezúttal figyelj, van-e tábla a sarkon. Mert mindig jelzi, ha nem jó irányba tartasz!
További cikkek
