Legutóbbi leleteimet kezemben tartva megállapítottam, hogy a szervezetem aljas gúnyt és terrorcselekményt követ el a pénztárcám ellen. Mert minél jobban akarom, hogy egészséges legyek, annál jobban kiütközik mindig valami bagatell probléma, ami miatt változtatnom kell az étrendemen. De nincs mit tenni! Valaki a helyét nem találja a világban, van aki az oly nagyon várt igazit keresi, én meg a nekem feltalált lisztre nem bukkantam még mindig rá. Ez van!
1) Első szerelem
Nah de nézzük vissza a kezdetekhez! A problémám úgy 2013-ig nyúlik vissza, amikor is rendszeres egészségügyi problémáim lettek. Úgy tűnt a bélrendszerem csúnya gúnyt űz velem így orvoshoz fordultam. Az akkori orvosom szerint " ne egyek annyi zsíros kenyeret és fussak egy körrel többet". Ezen "diagnózissal" a birtokomban végül búcsút intettem az első nagy szerelemnek, a fehérliszteknek és egy pislákoló szerelembe estem a teljes kiőrlésű lisztekkel, pékárukkal és kenyerekkel.
2) Mérgező kapcsolat
Így a lisztek és a szervezetem párharca a teljes kiőrlésűekkel folytatódott. Viszont a kialakult panaszaim abszolút nem múltak el néhány hét, hónap után sem. Sőt a rendszeres hasmenés, hányinger teljesen eluralkodott rajtam. Egy 60 kilométeres busz úthoz külön statisztikai elemzésre volt szükség, amely tartalmazta a legközelebbi mosdókat a leszállást követő néhány pillanatban és a városban való sétálásról szó sem lehetett, mert a szervezetem gondolt egyet és csupán néhány percem volt elérni a legközelebbi mosdót. Ez volt az a pont, amikor felkerestem egy szakorvost és kiderült, hogy gluténérzékenységem van. Egy gluténérzékenyre pedig a fehérlisztnél csak a teljes kiőrlésűek hatnak rosszabbul. Miután beláttam, hogy kapcsolatunk méreg a számomra és teljesen felemészt, arra kértem távozzon az életemből és soha ne nézzen hátra!
3) Egyéjszakás kaland
Az első lelki traumák után felfedeztem, hogy a boltokban nem csak búzaliszt van. A kukoricaliszt, rizsliszt és az én szerelmem azonban néhány óráig tartott, tehát az első homok minőségű sütemény és ehetetlen íz világgal bíró hot-dogig. Ez a szerelem csupán fellángolás volt! Ekkor éltem át életem első egyéjszakás kalandját egy kukoricaliszttel!
4) Azt hittem ő az igazi!
Rövidesen egy néhány hónapos kapcsolatba bonyolódtam a gluténmentes lisztkeverékekkel. Nagy öröm volt számomra és első látásra szerelem ezen termékek. Mai napig szívesen emlékszem vissza a Schär és a NutriFree-vel kötött közös románcunkra. Ez a románc teljesen magával rántott és lubickoltam az érzésben. Minden közös pillanat visszaadta a gyermekkor érzését és íz világát. Ez a szerelem volt életem Shakespeare által megírt drámája, az elérhetetlen szerelemről. Ugyanis a kapcsolatunkat ellenezte az autoimmun pajzsmirigy alulműködésem. Fájó szakítás volt ez, egy olyan kapcsolat amit soha sem enged el az ember igazán, ami tökéletes lehetett volna…de nem lett az.
5) Talpra állás a nagy csalódás után
A negyedik szakítás után már nehezen bízik az ember. Az udvarlóját nehezen engedi magához közel és sokszor kóstolgatja a másikat, hogy lássa hogyan is reagálnak egymással. Én is nehezen nyíltam meg és hatalmas tartás volt bennem. A kapcsolatunk elején mindig fura ízt éreztem a számban, úgy éreztem nem felel meg az elvárásaimnak, túl sokat kell formáznom őt, hogy az elvárásomnak megfeleljen, hogy nézzen ki valahogy. De a maglisztekkel végül tartósnak bizonyult a kapcsolatunk. Ez a szerelem volt a lassú víz, partot mos. Sokadik találkozásra barátkoztam meg a zabkásával, a chia pudinggal, a maglisztek különleges íz világával, de mind a ketten akartuk és sikerült! Lassan a második évfordulónkat ünnepelnénk. Még 2015-ben kezdtünk randizni. Én kész lettem volna örök hűséget fogadni neki, de ő megkattant és ellenem szegült! A szervezetem besokallt tőle és változást követelt. Szakítottunk. Fáj! Még friss a seb!
Most itt állok önnön magányomban. Megtaláltam az igazit, megtaláltam a helyem a világban, de a lisztemet nem találom! Elhagyott a fehérliszt, a teljes kiőrlésű, a gluténmentesek és a lisztkeverékek. Most pedig könnyes szemmel intek búcsút egy öröknek hitt szerelemnek a maglisztekkel. A barátok és a segítők már mutogatnak valaki felé, aki talán végre az igazi. A SzafiFree termékek felé. Én pedig próbálok erőt venni magamon, mert az élet nem áll meg, és ha nem próbálod meg akkor csak veszíthetsz, ha megpróbálod max. elbuksz. Bár akkor marad a répa, mert több ötletem már tuti nem lesz!
További cikkek
