2024-11-21 16:40:11, Boldog névnapot Olivér !
Kereés az oldalon

A rendmániás Arisztotelész I.

Laky Szintia - 2019-02-25 10:00:00
Beszéljünk másról
filozófia Arisztotelész

2019_0204183944_boxes-1834406_1280.jpg

Arisztotelész rendmániája

 

A következő két cikkben bemutatok nektek egy olyan filozófust, akinek a gondolatai mai napig meghatározzák a társadalmunkat. Talán nem is tudod, de a mai nők, pont az ő béklyójától igyekeznek megszabadulni. Hogy hol is kezdődött az egész a "nők alsóbbrendűek" mozgalom?

Kr.előtt 380-320 körül vagyunk. Athéntól nem messze Platón gyűjtögeti maga köré tanítványait. Egyik tanítványa, aki nem értett vele egyet, elkezdte építeni saját kis filozófiai rendszerét. Ő volt Arisztotelész, akinek innen a 21. századból üzenheti minden nő, hogy: Köszi!  Arisztotelész kínosan ügyelt a rendre. Azt gondolom ez határozza meg leginkább filozófiáját és egyúttal ez filozófiájának az Achilles-sarka is. Míg Platón gyakorlatilag egy megfoghatatlan világ képét fogalmazta meg (barlang hasonlat), addig Arisztotelésznek szüksége volt arra, hogy a körülöttünk lévő világ minden egyes szegmensét elrendezze; minden tapasztalható és érzékelhető dolognak megtalálja a helyét. Egyrészt dicséretes Arisztotelésznek ez a szándéka, másrészt habár azt mondja nincs éles különbség a természetben, valójában a „dobozolás” közben túl nagy szakadékot képzett a teremtett világ darabjai között.

Amikor tavasszal a ruhás szekrényünket rendezzük; szortírozzuk a téli és nyári ruhákat, el tudjuk-e dönteni, hogy a hosszú ujjú vékony garbót szem magasságba tegyük a szekrénybe, vagy a legfelső polcra, amit csak székre állva érünk el?

Így van ez valahogy a világ dolgaival is. Az emberi agynak szüksége van a skatulyákra, dobozokra, hogy az információt könnyebben raktározza és előhívja. De az ember nem érthet mindent a világ dolgairól. Akármennyire szeretnénk nem tudunk mindent a helyére rendezni a világban, hiszen nem mi vagyunk a rendezők.

Arisztotelész bár beszélt első mozgatóról, aki elindította a világ folyását, azzal még sem számolt, hogy az első értelem legfeljebb funkcióbeli különbséget „tervezett” egy fajon belül. Így juthatott el oda a túldobozolás közben, hogy a női princípium és férfi princípium lebutult a „forma” illetve „anyag” szintjére. Hiszen azt mondja, hogy a létező meghatározó eleme a forma, amely az ember esetében a férfi. Az anyag, amely az ember esetében a nő, pedig csak az, amiben a forma hat. A férfi a mozgás és keletkezés elvét tartalmazza, a lélek-test viszonyban pedig a lélek a férfi, a test a nő; a férfi az aktív, a nő a passzív. 

 

Hol van az Ember helye a teremtett világban?

 

Arisztotelész szerint az embernek van „növényi -, állati - és értelmes lelke”. Így fogalmazza meg az emberek helyét a teremtett világban: „Az emberek nőnek és táplálkoznak éppúgy, mint a növények, érzéseik vannak, és képesek a helyváltoztatásra, akárcsak az állatok, de van egy különleges tulajdonságuk, ami kizárólag rájuk jellemző, mégpedig a racionális gondolkodás. Ezzel az emberek részesültek az isteni értelemből.” Itt akár meg is állhatott volna, de rendmániája miatt tovább kellett szűkíteni a rétegeket. Arisztotelész szerint tapasztalatunkkal és értelmünkkel megismerhetjük a körülöttünk lévő világot. A filozófus tehát körbenézett és mivel azt látta, hogy a nők nem vesznek részt a politikában, illetve ők fogadják be a férfi magját, logikával eljutott arra a következtetésre, hogy a „nő csupán tökéletlen férfi”. Minden szempontból alsóbbrendű a férfinél. Hiszen a „nőkből hiányzik valami”, de azt nem fogalmazta meg, hogy mi…

Érthető Arisztotelész nőkről alkotott véleménye. Az akkori világban gyakorlatilag annyit láttak, hogy a nő férfi nélkül nem tud utódot hozni a világra; nincs beleszólása állami – ebből kifolyólag, széles spektrumú társadalmi – ügyekbe, és anyagilag valamely férfi rokonától függ. Logikai úton valóban következik, hogy a nő tökéletlen férfi. Hiszen dolgozik ő, de pénzt nem keres. Felügyel, döntést hoz, de csak kicsiben, a saját háztartásában. Részt vesz az istenképűség reprodukciójában, de csak a szükséges táptalajt adja hozzá.

Érthető. Én mégis vitatkoznék Arisztotelész ezen állításával. A továbbiakban megpróbálok rámutatni, hogy milyen logikai hibákat követett el a filozófus, mikor megalkotta a nők számára a „tökéletlen férfi” dobozát a rendszerében.

loading...


Szólj hozzá Te is!