Jatt-Ady Endre:
A zenész Ugaron
Jól menő kocsmákban játszok,
Se sör, se bor, csak pár ezer jatt,
Hatezerbe kerül a terembérlet,
Nekem csak ennyi maradt.
Játszok hát még záróráig,
Bökdös a tulaj, megoldjuk okosba,
Jól menőknek kétszáz, neked tíz,
Ha nem jó, ugorj a Kaposba!
Hiénák, sóherek fonódnak rám,
Míg a szép zenék lelkét lesem,
Szépséges dallamok áradata,
Bódít kellemesen.
Záróra van. A tulaj ámít, hülyít,
Kihasznál. Lehúz a terembérlet.
A Garázszenekar fizesse a koncertjét.
Ez a kaposi zenészélet.
Marady Endre:
Góg és Demagóg fia vagyok én…
Góg és Demagóg fia vagyok én,
Hiába kiáltotok rám korrupt pártfiát,
Mégis ugyanazt teszem válaszul:
Hazudok nektek demokráciát.
Vereckénél tettem le vörös leplem,
Ősmagyart kiáltok vasmarokkal,
Nemzet fiaként ámítalak titeket,
Újnak hazudott, régi dallamokkal.
Imádjatok engem népdalokkal,
Jóllakatom minden rokonomat,
Jó borral színültig töltöm majd,
Téeszből lopott demizsonomat.
Így hazudok, mulatok sírva, ríva,
Kilopok mindent alólatok,
Mert huszonkilenc év alatt,
Semmit sem tanultatok!
XXI. Százady Endre:
El akarlak tartani
Őrjít az örökös pénzéhség,
Ez a pazar luxusköltekezés,
A pénzen vett kéj, s érzékiség.
Rámarkolok a bankkártyámra,
S könyörgök hozzád Drágaságom:
Kergess hát a kedvenc plázádba.
Mikor a pénzről beszél ajkam,
Akkor vágyjon rám a tiéd,
Arany ruhában feküdj rajtam.
Hóhérok a pénztelen vágyak,
Átok a legszegényebb jelen is,
Eltartalak, hisz szerelmed pénzért áltat.
Tested csak ékszerekre termett,
Látni akarom rajtad a gyémántot,
Mit a pénz szép szerelme keltett.
El akarlak tartani téged,
Ezért megveszem nőmül,
Pénzért kéjjel sóvárgó lényed.
Maradjon vastag a pénztárcám,
Egy asszonyért ki így szeret,
Pénz kell megint? Tessék, a kártyám.
További cikkek
