Ötödik rész
Amikor magamhoz tértem vizet próbáltak itatni velem. A kép előttem homályos volt.
Mr. Fall kiálltásait hallottam.
A kép tisztult előttem. Az egész arcom izzott a fájdalomtól.
És megláttam az Ocsmányt magam előtt, ő itatott meg. Mosolygott, de a fogatlan mosolya egy torzszülött rémmé formálta. Egy gonosz nézett rám.
- Igyál csak! - mondta.
- Mi...miért?
- Kellesz még nekem, kiscsajocska! Szép vagyol.
Balra néztem, láttam, hogy Mr. Fall egy székhez volt kötözve és verték. Az egész teste seb és vér volt, és a nyögései fájdalmas hangok voltak.
- A férjem...hol van?
-Ottan van.
Jobbra néztem és egy padlón kiterülve találtam a férjem. George nem mozgott.
- Meg...meghalt?
A könnyeim előtörtek.
- Nem...nem hiszem. Akarom, hogy lássa, hogy megcsinállak téged.
Reszkettem. A világ legyőzött. Hát, vesztettünk.
- Hol van a fiad, ha, te kurva?
Anna jelent meg előttem. A dagadt teste remegett az idegtől és a győzelemtől.
- Nem...nem tudom...
- Hazudsz, te liba! Akarom, hogy mondd meg, hol van!
- Te sem tudod hol van Mark, nem igaz?
Mit mondott? Az ő fia is eltűnt? Mi történik?
Anna paprikavörös lett, és pofán vágott engem. Az Ocsmány pedig őt vágta arcon.
- Hagyjad aztán békén, te hájas! Nekem ő kell, és szépen kell, bazd meg!
- Mark elszökött, te miattad, Ocsmány!
- Persze, minden miattam van, mi? Majd csak jöjjön haza a kölyök, megkapja tőlem, amit megérdemel!
- Ha hozzá is érsz, te Ocsmány!
- Nem én, hiszen, hanem a szíjam, abból tanul majd! Takarodj innét, hájas! Megkapod a csajszit, ha végeztem vele, de addig az enyém!
Anna elment.
- Igyál még, kiscsajszi!
Leköptem a férfit, nem tudtam mi ütött belém. De a férfi csak röhögött rajtam.
Mr. Fall elhallgatott.
- Elég legyen, hadd pihenjen a rendőr barátunk! - mondta az Ocsmány- Inkább hozzátok be a másik rendőr barátunkat!
Én is egy székhez voltam kötözve, mozdulni sem bírtam.
Megjelent Mr. Cofee, megkötözött kezekkel, arca szét verve, ruhája széttépve. Megijedt, amikor meglátott engem.
- Jó Napot, Linda Miller! - szólalt meg erőtlenül- Látja, mi lett? Maga baszakodott velük, és ezért mindannyian megjártuk- Mr. Fall-ra nézett- Maga meg játsza a hőst, igaz? A bosszúja vitte a sírba, maga seggfej! - az Ocsmányra nézett- Ennyi volt, hát?
- Azt ígérted, hogy elkapod őket, de elbasztad, barátom.
- A kislányom...ugye nem?
- Mit ígértem, ha? Emlékszel-e rá? Te hájas szar!
- Ha egy hajaszála is meggörbült, te seggfej, akkor széttépem a rohadt szívedet!
- Igazán?! Elkéstél vele, hiszen...
Mr. Cofee neki esett a férfinak. Lefejelte, majd hasba rúgta. Ocsmány egyből talpra ugrott, és a gonosz mosolyával elővette a fegyverét.
- Üdvözöld őket a másvilágon...
- Tessék?!
A nyomozó összeesett, és a padlón bömbölt, a fájdalom megtörte a férfit. Az Ocsmány célzott.
- Mi az utolsó kívánságod, hájas síróbaba?
- Dögölj meg!
A fegyvert elsült, és Mr. Cofee egy utolsót felnyögött, majd szétterült és mozdulatlanul feküdt.
- Csak hogy tudjad ám, Linda, nem öltem meg a kurva feleségéd és a kibaszott lányát. Csak már nem a kegyeltjeim és így az összes testvérem játszik velük, elegem lett, hogy ez a hájas semmit sem tud elintézni, ezért a családját eldobtam. Most már bárki azt csinálhat velük, amit akar.
A férfiak kivonszolták a testet.
- Ki vagy te?
- Nem értettem, ha?
- Ki vagy te? Honnan jöttél?
- A nevem Martin Garcia, Lengyelországban születtem. Nem mondom el, ha, mit csináltam, mert jobban félnél.
Reszkettem.
- Úgy reszketel, mint a falevél. Minden nő egy remegő kis kurva, ezt tudom mondani. A hatalom az, ami miatt vagyok, aki vagyok. Egy senki családban szült meg az anyám, apám egy semmire való alkoholista volt, és a leggyávább férfi, a nőt verte, de ha mást kellett verni nem mert. Egy szégyen volt. A háborúban a nácik kezére játszott, de ő sosem mocskolta be a kezét, mert túl gyáva volt. A pénz és az ital kellett, de kiállni és harcolni érte azt már nem ment. Én vagyok a Garcia-család főfeje, és én hoztam az Államokba a semmire való családomat. Hatalmat akarok!
- Hatalmat?
- Igen, hatalmat! Én leszek a legnagyobb hatalmú, mindent akarok! Nőket, italt, drogot, fegyvereket és pénzt. A politika hatalmat megkapom, akkor nincs megállás! Nagyobb leszek, mint a Keresztapa, basszátok meg!
- Martin, kérlek...
- Tudod milyen egy kis gyáva kisfiúként túlélni a szegénységet és erőszakot?
- Neked segítség kell, Martin! Engedd, hadd segítsek!
- Senkinek sem kellett a segítsége! Én saját magamon segítettem! A hatalom én vagyok!
Mr. Fall magához tért, köpködte a vért a szájából.
- Miért...miért kellett...a fiút és a nőt...
- Mr. Fall, a hős rendőr! Semmi közöd nem volt mit csinálok, te barom! A nő kellett nekem ennyi.
- Te megölted őt...és a fiút is megakartad...
- A hatalom ára ez. Akinek hatalma bármit megtehet, és nincsnek törvények, amik alá tartozik.
- Megölted a szerelmemet....
- A szerelem egy hazugság, nincsen olyan, ha? De a fiút megmentetted, te barom. Minek? Nem a te kölyköd.
- De a tiéd sem.
- A nő a kurvám lett volna, a fiúból pedig Garcia-t neveltem volna, kellenek a feláldozható katonák, és ilyenre pont jó lett volna. Meg hát persze szórakozni, tudod a családom minden örömöt megragad.
- Ti betegek vagytok...
- Megtudod mennyire is. Megöllek téged. Már régen meg kellett volna tennem, de azt hittem kikerülsz az utamból, de újra itt vagy. Mi van bosszút akarsz állni, vagy mi, ha?
- Azért élek, hogy végre igazságot tegyek a bűnödért.
- Nem vagy te törvény.
- Neked az vagyok, egy kibaszott törvény, aki megöl.
- Nagy szavak aztán, a félelem megrontotta az agyadat, ha?
- Akkor gyere!
- Veled később foglalkozom, érted? Először is kell a kölyök, a Linda kölyke. A keresztfiamnak meg kell tanulnia a hatalmat, és a muszáj bosszút állni a kölykön, hogy megtanulja senki sem bánthatja őt.
- A fiam elszökött...sosem találjátok meg!
- Nem hinném, kiscsajszi. Lehet Mark őt ment megkeresni, és elégtételt venni, hogy a hatalmat megérezze.
- A fiam...
- A fiam, a fiam, mi ő, ha? Az Isten vagy mi? Egy senki sincs kölyök, akire büntetés vár. Te meg a férjed egy senkik vagytok és a kölyköd is egy szerencsétlen bogár, akit el kell taposni. Mark-nak tökéletes a szar fiad. A hatalom erről szól, érted, ha?
Sírni kezdtem. Nincs igazság immár? A vesztett család a vérével fizet a világnak?
- Sírni, azt tudtok! Semmi mást nem tudtok, annyi értelme van a létezeseknek, hogy a lábatok között van a vagina, ennyi, te sem érsz többet.
Anna jelent meg, kezében egy telefonnal. Izgattott volt. Ocsmánynak adta a mobilt, és a férfi gonoszan mosolygott, amit hallott.
- Azt hiszem van egy utunk. Miss Andee megtalálta a kölyköket. A vízeséshez tartanak.
- Tessék?!
- Fiúk, szedjétek össze a csomagokat, indulunk! Anna ha nem bántod a csajszit, hozhatod, de csak akkor! Ha mégis kezet emelsz, téged is megöllek!
Anna nyelt egyet, de örült.
- Menjünk, ha?!
A furgonban, amit Jack vezetett, Anna mellettem ült. Hátul még kettő férfi.
- Tényleg szép vagy, tudod? - szólt Jack Garica.
- Egy vékony kis kurva, mi ebben a szép?
- Anna nem minden férfi szereti a hájas nőket. Martin és én a vékony nőket szeretjük, hiszen tudod.
- Mert nem tudjátok mi a jó. Ha van mit fogni, akkor jobban szexeltek. Te, Linda mit gondolsz?
Nem szóltam.
- Ha? Megüsselek?!
- Emlékezz, mit mondott Martin! Most a szokásosnál is őrültebb.
- A szokásosnál? - kérdeztem.
- Igen, igazán felbasztátok az agyát. Ti sok bajt okoztatok nekünk, még ha utállak is titeket, akkor is le a kalappal.
- Ne beszélj ilyeneket, te hülye! Linda, az én kölyköm jobb, mint a tiéd! Most meglátod! Ő a hatalom!
- Erre megy ki a mi játékunk? Hogy kinek a fia jobb? Elmondom neked, hogy mindketten ugyanolyan jók. Nincs különbség gyerek között.
- Nem értem, mit mondasz kurva, az enyém jobb!
- Nincs különbség...egyenlőek vagyunk.
- Mi van, he?
- Anna, azt mondja a Linda, hogy az emberek egyenlőek. Érdekes egyébként, amit mondasz. Szembe megy a mi a családunk a titétekkel, nagyon sok mindenben. A hatalom álltal a mi családunk jobb, mint a tiétek.
- Azt hiszitek. Hazugsában éltek.
- Akkor mi az igazság?
- Ne hallgass erre a kurvára!
- Az emberek egyenlőek. Ha szeretsz, akkor téged is szeretnek. A világ elromlott, de mi miattunk. Az erőszak, a gyűlölet, az önzőség és az irigység. Ezek vagytok ti, és ez lett a világ.
- És ti kik vagytok?
- Egy szerető család; a feltétel nélküli szeretet, a kedvesség, a bizalom és a meghallgatás. Mindig is így akartam élni. A gyerekkoromból hiányoztak ezek, és amikor családom lett... eldöntöttem, hogy ilyen életet akarok. Így akarom a fiamat felnevelni, és a férjem mellett leélni az életem.
- Linda, sok emberrel találkoztam, de te vagy eddig az, aki foggal-körömmel harcol a saját igazságáért. Miért?
- Ez nem a saját igazságom, ez az élet igazsága. És, hogy miért? Mondam, hogy az életemből hiányzott, és amikor családom lett, megváltozott az életem. A világot nem tudod megváltoztatni, de magadat igen. A példáttól fog megváltozni a másik ember is, és a harmadik is.
- Majd a világ is.
- Jack Garcia, te vagy az egyetlen a családodból, aki meghallgat. És megérted, amit mondok.
- Én szeretek gondolkodni, sok könyvet is olvastam már, igaz nehezen megy, de időt szakítok rá. Ezért is lettem rendőr, több eszem lett.
- Elég legyen már, Jack! Ott vagyunk már!
A két furgon megállt egy tisztáson. A magasban egy vízesés állt, fényesen és méltóságteljesen hullott a tiszta víz a patakba. A zaja kellően nyugtató volt, a levegőben szálló vízcseppek frisstően hatottak az ember arcára. Ez a táj, maga a világ békéje volt, de most mégis ebben a helyzetben egy veszéllyé és fájdalommá vált. A magasban vastag fák nőttek a partokon. Egy vaskos fatörzs a lehulló víztömegek fellett feküdt, a györeke a földbe kapaszkodott még.
Kis alakokat pillantottam meg a fatörzsnél. A szívem vadul vert, és a reszktető félelmet felváltotta a védelmező anya, aki erőteljén is képes bármit megtenni. Anna is felfedezte az alakokat. Aggodalom tükröződött az arcán.
Jack melletünk állt. És figyelt minket.
Előttünk az Ocsmány nézte az alakokat, George-ot és Mr. Fall-t egy-egy férfi fogta.
- Martin, a vén kurva is ott van velük? - kérdezte Jack.
- Igen. Mark Garcia a hatalom a kezedben van, tedd meg!
- Ne!
- Maradj csendben! Ez a keresztfaim pillanata!
Anna egyhelyben toporgott. Érezte ő is, amit én. A fiaink veszélyben voltak. Nem a hatalom miatt, hanem a hely miatt.
George magához tért.
- Mi? Mi..hol vagyok? Linda!
A férfi tarkón vágta a férjemet.
- George! itt vagyok!
Hátra pillantott, és véres szájával mosolygott rám. Ránézett Mr. Fall-ra és elszörnyedt. Majd felnézett ő is.
- Az ott? Kyle, ott van?
- Milyen okos vagy, barom!
- Te vagy az Ocsmány? Mi történt? És mit csinál ott fent a fiam?!
- Minek ébredtél fel, bassza meg! Elkaptunk titeket, a rendőr barátodat szarrá vertem, majd megölöm. A feleségedet megcsinálom aztán Anna azt csinál vele amit akar. De persze te végig nézed, majd agyon verünk. A kölyköd az én kölykömmel van fent, és elégtételt vesz, amit tett vele. A hatalom győzött! A hatalom mindig győz!
George nem szólt. Gondolkozott, azt hiszem.
Fent a kis alakok a törzsön mászkáltak. Botladoztak, majd az egyik pillanatban megcsúszott egy alak. Anna felkiáltott majd rohanni kezdett. Muszáj votl vele tartanom, rohantam az oldalán. Jack a nyomunkban, őrködött feledtünk. Az út felfelé meredek volt, a fák ágaiban kapaszkodtunk. Anna lihegett, a teste számára megerőltető volt, mégis az anyai szeretet erőt adott neki. Én is ilyen erőt kaptam. Sőt voltak pillanatok, amikor egymást segítve haladtunk a gyerekeinkhez. Megfogta a kezemet, és én húztam tovább. Vagy én kapaszkodtam a lábába, hogy ne csússzak le. Jack is megtartott alulról, hogy le ne csússzak.
Valami megváltozott. Nem ellenségek voltunk most, nem most nem azok voltunk, hanem aggódó anyukák, akik a gyerekeikért rohantak tűzön-vízen át.
- Mark! Ne csinálj semmit! Anya, jön!
- Kyle, kérlek ne mozdulj! Édesanyád jön érted!
Csak pár lépés kellett, hogy felérjünk. Anna ereje alábbhagyott. Veszélyes lett ilyen magasságból, ha nem kapaszkodsz, nem lecsúszol, hanem leesel. Anna szorítása engedett, és a teste hátra felé esett. Megfogtam a kezét. Így nem esett le, de nem tudtam sokáig fogni. Jack ért utol minket, felmászott, majd mindkettőnket felhúzott a tisztás tetejére.
Kifújtam magam. Anna magához tért a riadalomból, hogy majdnem lezuhant, majd rohant a fatörzshöz.
Követtem. Jack mellettem.
Miss Andee a törzs szélén véresen könyörgött a gyerekeknek.
- Ha nem megy, akkor mindketten megyünk! - kiabálta Kyle.
Miss Andee észrevett engem, és elakadt a szava. Anna próbált a törzsre felmászni.
- Ne gyere ide, anya! - kiabálta Mark- Ha idejössz azonnal leugrok!
- Fiam, mi a faszt csinálsz?! Mi a bajod?!
- Kyle, fiam, kérlek mássz le a törzsről, és gyere ide anyához!
- Nem!
Megállt a lélegzetem egy másodpercre.
A gyerekek kisírt szemmel, véres és tépett ruhákban álltak a törzsön, ugrára készen.
- Mi történt, Miss Andee? - kérdeztem- Mi történt a fiammal?
- Linda...Anna...kérem értsék meg...
A telefon csörgött. Jack elővette a zsebéből és felvette.
- Valami van- mondta a telefonba- A kölykök leakarnak ugrani. A vén kurva teljesen agyroncs, de azonnal elmondja mi történt. Oké, kihangosítalak.
Megnyomta a gombot.
- Mi a fasz fent, ha?! Mark Garcia, azonnal gyere arról a szarról! - kiabálta Martin a telefonba- Mit képzelsz, kölyök?!
- Fogd be a pofád, te seggfej! - mondta Mark.
- Mit mondtál, te kis fos kölyök?!
- Fogd be a pofád, azt mondatm!
- Csak kerülj a kezeim közé, és ígérem, hogy...
- Ha nem fogod be, most leugrunk!
- Persze, azt hiszed...
- Martin, maradj csendben, a kurva anyád! Most az egyszercsak csak fogd be a szaros pofád! A fiam meg akar halni, és ha te miattad, akkor én ígérem meg, hogy a saját kezeimmel öllek meg, de mindekit a családból! A gyerekeimek a legfontosabbak! Fogd be a pofád!
A telefon néma maradt.
- Most pedig elmondod, vén kurva, mi történt a gyerekekkel!
Miss Andee felült a földön és sírva mesélt.
- A tisztáson találtam a gyerekekre. Mark elszökött, ezért utána eredtem, ne essen baja. De találkozott Kyle-jal és neki esett, de Mark alul maradt. Hiába volt nála a kése is, Kyle ügyesen kiverte a kezéből. És mindketten sírtak, bömböltek...ártatlan kisgyerekek azt csinálták, amit a legfőkébb nem akartak. Nem azért támadtak egymásra, mert ezt akarták, hanem mert a két család ezt akarta. Abba maradt a verekedés és egymás vállán sírtak.
- Bocsánatot kért tőlem, Mark- szólt Kyle- Ahogy az iskolában visekedett velem és a többiekkel. Hogy bántott, és félelemben tartott. Nem akarta sosem.
- Barátokat akartam- mondta Mark- Amikor az iskolába kerültem, végre igazi barátokat akartam...egyedül voltam és nem akartam olyan lenni, mint az anyám, vagy Jack, vagy mint a keresztapám. És Kyle egyből barátkozott velem. Kedves volt, és már ebédkor együtt ettünk. A nap végére elhittem, hogy ő lesz a legjobb barátom.
- De Mark megváltozott- mondta Kyle- A legjobb barátból a legnagyobb ellenségem lett és féltem tőle.
- A családom és a keresztapám nyomására követtem az életet, amiben éltünk. Féltem.
- Én tőled féltem.
- Én pedig a családomtól.
- Amikor kibőgték magukat- vette át újra a szót Miss Andee- odamentem hozzájuk, de ők elfutottak előlem. Először nem is tudtam mit akarok tenni, láttam a fájdalmat a gyerekekben. Futottam utánuk, próbáltak lerázni.
- Azt hittem, arra akar rávenni, hogy igenis öljem meg Kyle-t.
- Nem ezt akartam végül. Haza akartam vinni.
- De nem akarok így hazamenni. Nem csináltam meg, amit mondtak, és féltem, hogy olyan büntetést kapok, hogy meghalok....
- Én pedig nem akartam, hogy hazamenjen- mondta Kyle- Féltem, hiszen a legjobb barátom...mindig is az volt, hiába a családja....
- Követtem őket, majd itt találtuk magunkat. Könyörgök, hogy jöjjenek le onnan, de hiába.
- Mi&am