JOGSIPARA 2.0
Legutóbb ott hagytam abba az egészet, hogy beiratkoztam, kifizettem egyben az ilyenkor szükséges dolgokat. Most magáról az oktatásról és a vizsgáról szeretnék mesélni nektek.
2019.08.21-én, 16 órakor volt az első kresz órám. Jó diákhoz híven negyed órával hamarabb értem oda, füzettel, tollal, jelölő filccel, hogy majd szorgalmasan tudjam írni az okosságokat. Első körben a vezetés elmélettel és autós fizikával ismerkedtünk meg, csak a tanfolyam felétől kezdtük el körülbelül a KRESZ szabályokat és a táblákat átvenni. Rendkívül izgalmasnak találtam, mindig találtam valamit, ami a napban megfogott. Tudatosan kezdtem figyelni a közlekedésemre, a táblákra és arra, hogy ki mit csinál rosszul az utakon. Valószínűleg a család agyára mehettem amikor egy adott szituációban magyaráztam, hogy mi miért van a közlekedésben. Ám a legizgalmasabb mégis az volt, amikor elkezdtük a teszteket gyakorolni.
Kimondottan tetszett, hogy volt egy délutánunk, amikor az oktató egy 150 darab kérdésből álló tesztsoron keresztül igyekezett a fejünkbe verni a három pontos kérdések megoldását és logikus végig gondolását. Bár ott, akkor nagyon ciki volt, ha valaki elrontott valamit, de az ember inkább a tanteremben rontson, minthogy egy rossz döntésével a közlekedés többi résztvevőjét is veszélybe sodorja. Körülbelül ezen időtájt kezdtük el megkapni az e-tesztek gyakorlási jogát is, amit szintén nem bántam. Így ugyanis volt egy alap a kezünkben, amit használhattunk, nem a rossz rögzült be.
Szóval általában szombat délután nekiültem teszteket kitölteni, 67-75 pontig elég vegyesre sikerültek ez idő alatt, de végül megkaptam az időpontomat a vizsgára is. Na hát még ekkora fogyatékosságot, hogy Szegedre kellett menjek vizsgázni… értem hogy szigor és fegyelem, na de az, hogy a hülyéje utazzon le szegedre, találjon oda a Mars térről a Kereskedő közbe. Jó oké, azt is belátom, hogy először jóval nehezebbnek és ijesztőbbnek tűnt az út, mint amilyen valójában volt, de akkor is.
Október 16. Az a nap, amikor meglett a sikeres KRESZ vizsgám, 72 ponttal, három egy pontos kérdés elhibázásával. A teremből kilépve kedvem lett volna örömtáncot lejteni, ahogyan legördült rólam ennek a terhe. Viszont rendkívül érdekesnek tartottam, hogy az előző turnus diákjaiból, akik előttem vizsgáztak és a mi turnusunkból is rengeteg embernek kellett új időpontot kérnie, ugyanis nem sikerült a vizsgája. Szerintem azért annyira nem volt nehéz és megoldhatatlan feladat, ha az ember készült rá tesztek kitöltésével, és ha ott ült a tantermi órákon (már ha ezt az opciót választotta). Gyakorlatilag a vizsgázók több, mint fele megbukott, ami azért rémesen rossz arány.
Egy tanácsom mindenképp van a nemsokára vizsgázóknak. Töltsetek minél több tesztet, ha valami nem tiszta kérdezzetek, a három pontos kérdésekre nagyon feküdjetek rá, ott a teremben pedig próbáljatok higgadtan gondolkodni, egyáltalán nem kell sietni, minden információt olvassatok el és a képeket is kétszer nézzétek meg, a táblák cselesen szeretnek elbújni. De tényleg, a legfontosabb, hogy ne stresszeljetek, ha dolgoztatok azért, hogy meglegyen akkor meg lesz.
A következő részben reményeim szerint már a vezetési élményeimről és az elsősegély vizsgáról szeretnék beszámolni nektek. Decemberben lehet ültetni a gumi fákat, ahogyan Dia barátnőm mondja, mert kimerészkedek az utakra.
Rettegek és izgatott vagyok egyszerre! Drukkoljatok nekem!