Ma hajnalban 2018.03.14-én elhunyt Stephen Hawking angol elméleti fizikus. Azon legendás elmék egyike, akik tudásukkal szerves részei lettek a populáris kultúrának. Fiatalfelnőttként diagnosztizálták betegségét és az akkori orvostudomány néhány évet jósolt neki. Fizikus tanulmányait azonban ez az állapot életéhez képest csak rövid ideig blokkolta. A 70-es években a "mindenség elméletén" kezdett dolgozni és az akkor csak elméletileg létező fekete lyukakkal. Egész életében foglalkoztatta az űrutazás és az időutazás. 2009-ben időutazó partit is rendezett a meghívók keltezési ideje azonban 2012 volt. Hawking évtizedekkel élte túl saját magát, amelyben a tudományon túl remek humorérzékes is átsegítette.
A HM néhány idézettel emlékezik rá, azon gondolataiból, ahol a hétköznapi emberekhez igyekezett eljuttatni a körülöttünk lévő világ tudományát.
Az idő relativitása:
„Képzeljünk el egy ikerpárt. Tegyük fel, hogy az egyik testvér egy hegytetőn él, míg a másik a tengerszinten. Az előbbi gyorsabban fog öregedni, mint a testvére (mert a hegytetőn valamivel gyengébb, a hegy lábánál pedig kissé erősebb a gravitációs tér, és az erősebb térben lassabban múlik az idő). Ezért amikor újra találkoznak, már nem lesznek egyidősek. Ebben az esetben persze a koruk közötti különbség nagyon kicsi lesz, ám ez nagyobb lenne abban az esetben, ha az egyik testvér hosszú űrutazásra indulna egy, a fényéhez közeli sebességgel száguldó űrhajóval.”
Az időutazásról:
„Ha az időutazás lehetséges, hol vannak a jövőből érkező turisták?”
A közös pont az emberben és a világegyetemben:
„A civilizáció hajnala óta, az ember arra vágyik, hogy megértse a világ alapjául szolgáló rendet. Kell hogy legyen valami nagyon különleges az univerzum határainak természetében. És mi lehetne különlegesebb annál, mint hogy nincsen határ. És nem lehetnek határai az emberi törekvésnek sem. Mindannyian mások vagyunk. Akármilyen rossznak tűnik is az élet, mindig lehet tenni valamit, célba lehet érni. Amig van élet, van remény.”
Nyugodj békében Stephen Hawking!
További cikkek
