Töredékek az életünkből

Töredékek az életünkből

Az írás, legalábbis átmenetileg, kiégette belőlem a valóság tudatát. Azt hiszem, végső soron ez is a dolga. Írjon az ember jót vagy rosszat - eltelik vele az idő.
Stephen King

Csak ülök itt a monitor előtt és nézem az üres lapot. Hallgatom a különféle stílusú zenéket és várom az ihletet, de nem jön! Az Isten szerelmére!
Ez az, talán egy szerelmes történet lesz jó. Egyből berakok vagy száz szerelmes zeneszámot, és eláraszt az ihlet, és már gépelhetek is, amíg le nem szakadnak az ujjaim a kezeimről...
Nem, ez így nem megy.
Kell egy alaphelyzet! És persze az egész sztorinak egy mondanivalója, hiszen attól lesz jó egy történet( gondolok itt a novellára, regényre, versre, de egy beadandó esszé is ide tartozik), ha mond valamit. Elmond egy titkot, vagy egy általános közhelyet az embereknek. Tanuljanak, vagy sírjanak, vagy nevessenek. Érzelmekkel tegyék le a könyvet, mintha csak egy zeneszámot hallgattak volna végig; a világ éhező gyerekeiről, egy megcsalt asszony fájdalmairól, vagy egy barát haláláról vagy csak egy önvallomás a gyerekkor borzalmairól.
Mit is mondjak? Milyen az én kedvem? Vagy talán az olvasóé. Vágjunk bele a közepébe, és az alaphelyzet egy gyilkosság, majd a végén az okosítás, hogy az ember gyarló, pusztító, de közben szerethető is? Isten szemében az, azt hiszem, de a mi szemünkben?
Vagy itt van egy régi ötletem.
Egy beteg gyerek története, aminek az alaphelyzete, hogy a család szétesett a betegség miatt. Váltakozna a jelen és múlt történése, és a végén a gyermek meghalna...ugye mindenki szomorú lett? Igen, én is...jó akkor meggyógyul a betegségből, és a mondanivaló, hogy...hogy... hogy a legfontosabb a gyógyulásban való hit.
Nem hiszem el, hogy ez lenne a legújabb szívmelengető bestseller... a szerelmes vonal vége lett, a zenelejátszó punkra váltott...valaki örömére, valaki bosszúságára,
ám ez lesz az igazi!
Lázadó kamaszok, akik elvesznek a társadalom peremén. Lopnak, isznak, drogoznak, az alaphelyzet, egy emberöléses rablás, a vége, pedig, hogy szomorúan letegyük a könyvet, hogy szegény gyerekek, a szüleik tehetnek róla, hiszen ők nevelik ebbe a fiaikat és a lányaikat. Pedig a gyereknevelés igazán egyszerű, főleg anyagilag a leggazdaságosabb, ha már az öregek otthonok költségeit nézzük, és igazán jó befektetés egy gyerek, de a három a legjobb, mind nekünk, mind a jelenlegi kormánynak...
Óh, ne! Politikai vonatkoztatás! Jöhet máris az anyám szidása, meg az én elrontott gondolkodás módom, és az értetlen hozzáértésem, mert míg a felnőttek megváltották a kommu...akarom mondani a szocializmust a jelenlegi diktat.... a fenébe! A demokratikus Magyarországra, apám tökében csak akkor értem meg...ez gusztustalan...inkább hagyjuk,jó?
Politikai témát lezárva; elég megnézni a pénztárcánkat, és megnézni a házunkat, vagy a hűtőnket, vagy a munkahelyeket, és máris választ kapunk. Bár ki negatívan, ki pozitívan éli meg.
Szülőként pedig a legnehezebb megfelelni... gyerekként követhetünk el hibákat, de már szülőként nem, ki a fas...mondta? Tökéletes, az aki nem tökéletes. ( ezt megtartom egy sztorimban, alig várom, hogy kikerüljek a social media-ba ezzel az idézettel). Röviden; ha sokat dolgozol, akkor elhanyagolod, nélküled nő fel, és bűnőző lesz a gyerekből, vagy a legújabb drogbáró, ha pedig nem dolgozol, akkor egy nulla vagy, hiszen nem adsz semmit a gyerekednek, és a szegénység miatt buta marad, és bűnőző lesz, vagy a legújabb strici. Szóval ha szülő akarsz lenni, akkor sosem leszel jó szülő... de azért egy dolgot tehetsz, ebben a sok hibában, amit a gyermeked ellen elkövetsz; adj egy puszit neki, mond el neki, hogy szereted; ha nem egyest kap a matekfizikus diploma dolgozatára általános negyedik osztályban , dícsérd meg azért. Nem mindig fog szeretni téged, és lefog szarni, de gyenge pillanataiban átölel, segítségedet kéri, és ő is elmondja, hogy szeret, sőt ha szerencséd van nem is dob be egy öregek otthonába, akkor magához vesz, hogy vigyázz az unokákra, akik persze mindenkit utálnak, mert rossz szülők, nagyszülők vagytok...
És itt van talán a mondanivaló erről, azt hiszem, vagyis jobban azt vallom, hogy a feltétlen szeretet a legfontosabb és a legtökéletesebb, hiszen elfogadja a tökéletlent is. Itt kezdődik egy országban, folytatódik a családban. A pénz a stressz, és a politika, az adó, tesz minket tökéletessé, így egyúttal a élettelenné is. Dolgozza mindenki azt, amit szeret! Legyen szerelmes mindenki! Szeresd a gyermeked! Bízzál a házzasságban! Élvezd az országot! Büszkeség töltsön el, hogy oda születtél, ahova születtél. Kedves Politika, ez legyen a legújabb családpolitikai tevezet...
Jól elkalandoztam!
Az ihlet a téma, és a türelem iskolája, mint az élet! Bár hiába írok! Nem lesz belőle pénzem! Akkor minek ülök itt, és fogyasztom az áramot, és miért nem kelek fel és takarodok dolgozni?! Munkakerülő vagyok ebben a fejlődő gazdaságban! Utcaseprésemhez meg van a végzettségem az érettségivel felvesznek, persze a telefonon rengeteg munkahelyet felhívtam, sietnem kell ,mielőtt kikapcsolják számlatartozás miatt! Aztán mehetek üres tankkal állásinterjúra, hogy majd haza toljam az autómat! És mégis itt ülök, és írok, és le is írom (ami közhelynek minősül), hogy töltőtoll koptató szegény legény vagyok, és még csak a huszonnegyedik életévemet költöm el, és még nulla forint sem telt, az ám,hazám!
Őszintén a verseket elfelejtem, pedig szeretem őket. A dalszövegeket sem tudom fejből, ráadásul a saját dalszövegeimet is olvasom, miközben játszok a gitáron...szégyellem magam. Ihletet várok, amikor egy senkiként akarok író lenni, vagy zenész lenni,vagy bármi más! Utcaseprűnek talán még elmehetek.
Meg van! Ihlet jött!
Meneküljünk el ebből a világból!
Igen, fantasy! Kreálok egy új világot; ez a mostani túl idegen világ ( magamtól idéztem, hogy süllyedhetek ilyen mélyre?). Megalkotok igazságos isteneket, meg földrészeket, és tündér lényeket. Törpéket, embereket, orkokat. Háborúba torkollik a szépen, szeretett világom, de a végén csak győz valaki? Nem...te is tudod, én is tudom, ha a háborúban csak veszíteni lehet. A gonosz megtörte a jókat, a szeretet elmúlt, és vér önti el a földjeimet, ezt sajnálattal hallom... Miért? Én teremtettem, és elpusztult!
Mondanivaló talán... az élet teremt, de az ember rombol. Jó, nincs is több ihlet.
Vagy lehetne, horror! Mi a menő mostanában? Démon, igen az! Egy törékeny hat éves kislány testét megszállja egy démon, aki megöli a családot.... álljak meg? Pedig csak egy mondat, de látom meg kell állnom, bár nem is csodálom! Gyengítsünk a sztorin, jó? Meghal a kislány, de egy démon elrabolja a lelkét, és visszatér a való életbe, és nem megöli a családot, csak megtámadja... jó,jó ezt a műfajt meghagyom Stpehen King-nek, a legnagyobb írónak. Minden tiszteletem az övé, és a példamutatás, tanítása, könyvei a legnagyobb hatással voltak rám.
Elfogytak a zeneszámok...
Ilyenkor ihlet sincs...
Csendben ülök, itt a monitor előtt. És telnek a percek, én szegény maradok, és a legszomorúbb, hogy senki se olvassa el ezt. Jó, talán egy-két ember.
De az is lehet, hogy....testvér,igen ez nyerő téma! Az örökké testvér sztori! Alaphelyzet... két testvér gyerekként, verekednek, veszekednek, majd amikor felnőnek az egyik meghal a nagy háborúban, és a másik visszaemlékszik rá, és rájön, hogy a bátyja valójában milyen sok dologra megtanította őt, ( és mivel a szülők sosem voltak ott) rájön, hogy szerették egymást! Ez lenne valami!
Oké, vázlat, szereplők nevei, helyszínek, karakter leírás. Majd fejezet vázlat. Majd átírni a neveket, helyszíneket, karakterek. És nem is beszéltem a sok-sok új ötletről, ami igazi bestseller-ré teszi ezt a sztorit! Igazi mester leszek! Igen! Hahahaha!
És, ha jól megy, két éven belül filmet is forgatok belőle, aztán dől a lóvé... lesz telefonom, meg benzinem is!
Hát én egy igazi zseni vagyok, egy igazi tehetség!
...
Azt hiszed, mi? Nevetsz vagy sírva nevetsz?
Most is itt ülök, és te is... én nem kapok pénzt, sem te... mégis itt vagyunk, és várjuk az ihletet, hogy végre mindketten élvezzük az élet apró örömét, hogy sírva tegyük le ezt a könyvet... én elmondjam, hogy nem azért írok, hogy te gazdaggá tegyél, hanem,hogy mindig szeress, ne igyál, ne drogozz, neveld fel a gyereked, ne legyél hűtlen, kalandozz egy új világban, és te mosolyogva, a könnyeid között megköszönd nekem ezt... és én itt a lap fölött, ugyanúgy megköszönjem, hogy velem voltál... hogy az ihlet maga az élet...egy töredék az életünkből ( kezdek mélyebbre süllyedni, igaz?),hogy szeressük egymást, ne verjelek szét, vagy hogy te ne lőj le engem, mert mi ketten, szeretjük egymást, szinte egy család vagyunk...
pedig semmit sem tudunk egymásról... nem ismerlek, és te sem engem...beszélgettünk már egyszer is? mégis a családod vagyok?
Ne aggódj, nem sírok!! Az egyik kedvenc zeneszámom megy a fülembe, és nem várom a búcsút...
Csak össze-vissza írok le mindent, zavarban vagyok, teljesen elvesztem a sorokban... minden, ami történik velünk egy töredék az életedből, és az én életemből...
Az ihlet nem jött el, mégis van valami a papíron...neked köszönhetem ???? köszönöm....