Modern kelta hangszerek
Az előző részben a vaskorszaktól jutottunk el a késő középkorig hangszerek terén. Most pedig igyekszünk bemutatni azokat a leggyakrabban használt hangszereket, amely a mai kelta zene hangzásvilágát adja, amelyek megadják ennek a karakterét. Ezeket használják a brit szigeteken, illetve a Bretagnéban, és Galíciában, tehát minden kelta zenével érintett területen, mégis reprezentatívan a modern ír zene elemei lesznek. Kialakulásuk a késő középkortól indul, és véglegessé a 18. századra válnak, ez a most következők javarészéről elmondható. Természetesen mindegyikhez továbbra is illusztrálunk zenei tartalommal.
1.Az ír furulya, avagy a tin whistle
Miképpen az angol neve is takarja, bádogsípot, bádogfurulyát jelent, ír gael nyelven feadóg stáin a neve. Egy jellegzetesen fémtestű és általában fa, vagy műanyag furulyasíp fejben végződik. A hangja jellegzetesen csengő magas regiszterben szól, nincsen ír, vagy kelta témájú film enélkül a hangszer nélkül. Sem ír sztepptáncshow. Az őshangszere megközelítőleg a 11. században keletkezett, amikor is viking telepesektől származó, madárcsontból készített furulyákat hagytak hátra az ott élők. A 19. századra pedig kialakult a mai formája, a fémtest, fa ajaksíp-résszel. Az ír zenére használt hangszereken a keltás hangzást jellegzetes technikák (rolls, long rolls, slide, shake) adják, amitől pergősebben hangzik, vagy éppen szépen hajlítva. Nos, lássuk, illetve inkább halljuk, hogy szól:
Az ír furulyának is vannak különböző, magas, és egészen mély hangolásai, így mára az ír mélyfurulya, amely tenorként szól, önállósodott hangszer lett, ez a low whistle, ennek már ködösebb, „hidegebb”, keltásabb hangzása van:
2.Az ír fuvola
Amit ma ír fuvolának nevezünk, az tulajdonképpen a barokk kori fuvola egészen egyszerű változata. Még ködösebb, még misztikusabb hangzása van. Jellemző hogy az írek minden hangszerüket a tündérek találmányának tulajdonítanak, illetőleg Dana népének (Tuatha de Danaan). Természetesen ezen is megjelenhetnek már billentyűk, de leggyakrabban ezek nélkül használják a kelta zenében. A nemes darabok természetesen ébenfából készülnek, de viszonylag olcsón be lehet szerezni a műanyagoknak köszönhetően. Példák:
3.A hegedű
A hegedű történetét szükségtelen ismertetni, természetesen mire kialakult a hegedű, mindenütt a népzene részévé vált Európában, nyilván nem kerülte el az ír zenét sem. Természetesen a jellegzetes ír technikákat itt is felismerni a hegedűjátékban.
4.A harmonika- Anglo concertina, English concertina
A kis, filmekből is jól ismert hatszögletű harmonika, és fajtái, több változata van, de kelta zenében gyakorlatilag mindegyiket használják. Ennek az ősét a German concertinát 1843-ban találta fel egy német hangszerkészítő: Carl Friedrich Uhlig. Majd ez terjedt el Európa nyugati felén a brit szigeteken, és az 1850-es években angol hangszerkészítők módosították a skálát, és megszületett az English concertina, ezután pedig a két hangszer öszvérskálájával az Anglo concertina. Kedélyes, tengerésznótákhoz illő hangja van, de természetesen tánczenéhez is használják, egyszerűen játszható népszerű hangszer, még mobilapplikáció is van hozzá. Hallgassunk belőle:
5.Az ír dob, a bodhrán:
Egyfenekű dobról van szó, különösebben nem tér el jellegzetes más hasonló dobfajtáról. Először a bodhránra utaló írás a 15. századi orvosi iratból való, amelyben a puffadt has egyes hangjait a bhodrán nevű dob hangjához hasonlították, de mint a mai bodhránt értve, a szót 1827-ben említették. 1850-ben egy Maclise nevű festő képén ábrázolták a bodhránt először balkézben tartva, nagyon hasonlóan a mai játéktechnikájához, mely szerint a hangmagasságot a dobbőr mögött fogó kézzel változtatják, és tulajdonképpen basszushangszerként is szolgál a ritmus mellett az ír zenében, tudnillik a bőrt nem húzzák rajta túl feszesre, és így mély kongó, kizengő hangot ad. Ezt fix rögzítésnél a bőr nedvességének szabályozásával állították be, de manapság keretes szerkezettel lehet állítani a feszességét a bőrnek. A bodhrán jellegzetességét, a kétfejű ütő és a tollszárfogással való játék adja, ez viszont modern találmány, ez a technika a 20. század elején még nem létezett. Később alakult ki a trükkös, boszorkányos ritmusokat lehetővé tevő ütőtechnika, de létezik kézzel söprő játéktechnika is. A végeredmény kifejezetten pörgős, dinamikus, és misztikus hangzás, elengedhetetlen része az ír zenének.
6.Az ír buzuki
Az ír zenében a gitár mellett a legjellegzetesebb kísérő hangszer, amit hangolása miatt erőszeretettel használnak régizenéhez. A görög buzuki lett átalakítva, és az ír zenébe az 1960-as évek közepén vezette be John Moynihan és a zenekara a Sweeney's Men által. Jellegzetes hangulatos kíséretet ad, természetes, historikus, kevésbé steril hangzással.
A következő részben pedig a kelta zene leglátványosabb hangszereit, a dudákat fogjuk bemutatni.
További cikkek
